Kedves mindenki!
Jaja, ma augusztus 20-a van.. Több mindennek (volt) ez a napja, István jobbkezétől az alkotmány ünnepéig, de nekem a legszimpatikusabb, hogy az új kenyér ünnepe..
Kenyeret valószínűleg az emberek 99%-a eszik, vagy szeretne enni ( kevéssé jó vicc, hogy : szeretne- mert eü-i okokból vagy szegénység okán nem teheti).
De egyezzünk ki talán azzal, hogy a kenyér valami alapvetés.. Nem véletlenül szól annyi szólásunk-mondásunk "róla":
- Kölcsön kenyér visszajár.
- Megette a kenyere javát.
- Kenyérre lehet kenni.
- Egy fehér kenyérnél, jobb a kettő.
- Ki minő kovászt tesz, olyan kenyeret eszik.
- Régi búzából is válik jó kenyér.
- Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.
- Kenyértörésre kerül a sor köztük.
- Úgy kell valami, mint egy falat kenyér.
Tehát a mai nap apropóján arra biztatlak benneteket, hogy próbáljatok meg otthon kenyeret sütni.. Vagy kenyeret szülni.. Na jó, természetesen az értelem ez utóbbi esetben erősen átvitt, de talán mégsem erőltetett. Van valami csodás abban, amikor felfedezed, hogy képes vagy magad előállítani egy olyan élelmiszert, ami a táplálkozás egyik alapja. Amikor a kezed melegétől, ahogyan gyúrod, elkezd kelni a tészta, összeáll, gömbölyödik, formája lesz, már nemcsak vizes- ragacsos liszttömeg, hanem egy nyers kenyérke. Aztán mikor az egész háznak kenyér-illata lesz. Hmmm.......!!!
Semmihez nem fogható érzés. Büszkébb leszel rá, garantálom, mint egy komplett sk. menüsorra. Jó jó, nem tudom, hogy így lesz -e, de gyanítom, hogy igen.
Leírom a legegyszerűbb fehér kenyér receptet, teljesen kezdő, normál villany, vagy gázsütővel rendelkezőknek, tehát sem péklapát, sem búbos kemence nem kell hozzá, a büszkeség mégis garantált. Ami még fontos így az elején: minél többször csinálod, annál jobban benne lesz a kezedben, és egyszerűen tudni fogod, mikor gyúrtad meg rendesen, elég -e bele a víz s.t.b.. Ha már jól érzed a témát, lehet variálni.
Nos tehát, szükség lesz:
-barátságos konyhai környezetre, sütővel, és minimum 20 Celsius fok léghővel
-nagy( naaagy) vájdlingra ( vájling, egyesek szerint: vájgling)
-1-2 literes lehetőleg nem fém öblös tálra a kovász készítéséhez-legjobb a cserép
- 2 bordázatlan gyümölcskenyér formára, amolyan normál, hasáb alakúra ilyenre: ,
- 1 kg normál finom lisztre
- 1 kocka élesztőre
- 1 evőkanál cukor
- langyos víz
- sóra ( szűken összeszorítod a markod , kb annyi sóra)
- kb 1 dl napraforgó v. olíva olajra
- A lisztet szitáld át, a nagy ( a naaagy) vájdlingba egészen nyugodtan használd a tésztaszűrő szitádat, vagy a gyümölcsmosó táladat, a lényeg hogy fellazítsuk a lisztet a szemcsék között több legyen a levegő
- Az élesztőt a cserépedénybe morzsolva nyakon öntjük 0.5 liter kellemes kézmeleg vízzel, belekeverünk egy evőkanál cukrot is, villával szétnyomkodjuk-keverjük és hozzá keverünk 4-5 kanál lisztet is. Mindezt homogén masszává keverjük, langyos helyen 3x-osára kelesztjük.
- A lisztbe jól belekeverjük a sót is, és kráter formát alakítunk ki a kupac közepén, ebbe öntjük a jól megkelt kovászunkat.
- A kovászos edénykébe töltünk még 2-3 dl langyos vizet, kézzel lemosogatjuk a maradék kovászt, ezt is a kráterbe töltöm és az olajat is
- Én az elején egy villával kezdem a kovász és a liszt összevegyítését, mindig apránként a széléről kevés lisztet is a masszához keverve, majd kézi meghajtásra váltok, és gyúrom, gyúrom, gyúrom, türelmes vagyok, egészen addig nem adok hozzá még plusz vizet, vagy plusz lisztet ( attól függően, hogy keménynek, avagy túl lágynak érzem), szóval addig nem amíg a gyúrt anyag nem elég homogén. Ugyanis csak ekkor lehet eldönteni megbízhatóan hogy elég -e a víz bele, vagy kevés.
- Én kb. 100 gyúró mozdulat után gondolom hogy kész a cucc. Eddigre a massza össze kell hogy álljon egy cipóvá. Ujjaimról kezemről kés tompa felével húzom le a tésztát..
- A tetejét vékonyan meghintem liszttel és kelni hagyom letakarva, kb,. duplájára kelesztem.
- A tésztát a kelesztés végén még egyszer lazán átgyúrom, kettéosztom.
- Begyújtom a sütőt, maximumra hajtom. Szóval jól bedurgatok neki, na.
- Lisztezett asztalra borítom a tésztát és kb. 1,5 cm-re kinyújtom lazán, nem erőszakosan.
- A kezem bevizezem és a tésztalapot kedvesen benedvezem.
- Feltekerem, és a sütőpapírral bélelt formába teszem.
- Ugyanígy bánok el a másik fél tésztával is.
- Gyors mozdulattal és egy éles késsel 3-4 vágást ( durcát) szelek a kenyérbe ferdén.
- A sütőbe teszem őket, és 10 percig teljes lángon, majd takarékon kb. 1 órát sütöm a drágákat.
- A formában letakarva hagyom kihűlni a kenyereket.
- Büszke vagyok nagyon magamra és ezt az érzést megosztom a párommal/ gyerekeimmel/szomszéd nénivel is.
A kenyérsütés eme formáját
Pósz Jánosné Évától
tanultam, amit ezúton is nagyon köszönök, "aki hallja" adja át!
Pósz Jánosné Évától
tanultam, amit ezúton is nagyon köszönök, "aki hallja" adja át!
Lehet még extrán a formában is keleszteni, és sok mindent bele és rá rakni, de szándékosan egy kezdő egyszerű módozatot írtam, ha érdekel a téma amúgy is megszereted a kenyérsütést, és továbbfejlődsz. Ehhez segítségül 2 link:
A végére egy kis múltidéző, ahogyan azt Tímár Péter elképzelte volt:

